„Van nekem egy csíkos gatyám abban hordom a ceruzám” – az írástudók felelőssége és a szexualitás társadalmi konstrukciói

A szexualitásról, a nemi szerepekről folytatott diskurzusok az elmúlt két évtizedben kikerültek a család, az oktatás, az orvos, az egyház által fenntartott zárt terekből és a mainstream média egyik meghatározó témájává léptek elő. A szexualitás hagyományos diskurzusai immáron nehezen átlátható, sokszínű kulturális és társadalmi mintákat közvetítenek, amelyek korántsem érték- és politika semlegesek. Ez teszi időszerűvé a szexualitás „természetes”, velünk született adottságának, „magától értetődésének” megkérdőjelezését, valamint az azt meghatározó történeti, kulturális és társadalmi tényezők ismeretét a médiacsinálók, közbeszédek formálói számára is.

A kurzus célja megismerni és megérteni azokat a társadalmi/kulturális folyamatokat, amelyekben a – közgondolkodásban általában „természetesnek” és biológiainak tartott – szexualitás fogalmai létrejöttek. A kurzus folyamán olvasott társadalomtudományi elméletek, kultúrtörténeti és napi aktualitással bíró példák elemzése célja körüljárni olyan kérdéseket, amelyek a szexualitást létrehozó tudások, normák vagy éppen előítéletek, tabuk kialakulását, szerepét és fennmaradásuk okait firtatják. Hogyan közvetíti és teremti újra a köznyelv a nemiséget? Hol rejtőznek a média nyelvében a közismert sztereotípiák? Mire használja a média a szexualitást, hogyan teremti meg a szexualitás mai fogalmait? A kurzus központi kérdéseként keressük azokat az „intim zónákat”, ahol a szexualitás nyilvános diskurzusai és az egyéni szexualitások narratívái összeérnek.

Szociális és szexuális individuumként a kurzus ismeretei és szemlélete segítenek abban, hogy egyéni döntéshozóként is kritikusan és kellő távolságtartással tudjunk viszonyulni a szexualitás mediális reprezentációihoz, a szex divathullámaihoz, szűkebb és tágabb társas környezetünk mintáihoz, elvárásaihoz.

Részletes sillabusz:

1. óra (09/07): A félév követelményeinek ismertetése, a beszámolók rendjének megbeszélése, az olvasmányok áttekintése

2. óra (09/14): A természetnek ehhez semmi köze…

A szexualitás fogalmai, mint biológiailag meghatározottnak és egyetemesnek tekintett, ezért történetileg változatlannak tartott entitások valójában maguk is képezhetik történeti vizsgálódások és kulturális kritika tárgyát. A test és nemiség megismerése és értelmezése társadalmilag beágyazott, ezért a tudományos elméletalkotás maga is sajátos reprezentáció, ami csak adott értelmezési keretek között történhet. Másrészről testünk, szexualitásunk legszemélyesebb megélése, maguk a szexuális tapasztalataink is mindenkor függnek a minket körülvevő világtól és az arról kialakított nézeteinktől.

Kötelező irodalom

• Laqueur, Thomas: A nyelv és a test in A testet öltött nem; Új Mandátum. 2002. (21-43)
• Rubin, Gayle: A szexualitás radikális elmélete in Tóth László A szex – szociológia és társadalomtörténet; Új Mandátum. 1996 (45-55)

3. óra (09/21): A szexualitás „felfedezése” – a szexualitás mint társadalmi/kulturális szabályozó mechanizmus

Természetes versus normális. Test és szexualitás, mint adott társadalmi berendezkedés és érdekek metszetében diszkurzív módon megalkotott fogalmak. A szexualitás, mint társadalmi fegyelmező erő. Nyelv és szexualitás. A szexualitás szerepének és konstrukciójának változásai a különböző nyugat-európai társadalmi rendszerekben.

Kötelező irodalom:

• Foucault, Michel: Scientia Sexualis in A szexualitás története I. – A tudás akarása; Atlantisz. 1999. (53-77)
• Weeks, Jeffrey: A természetnek ehhez semmi köze – a szexológia szerepe. in Tóth László: A szex – szociológia és társadalomtörténet; Új Mandátum. 1996. (62-87)

4.  óra (09/28): Szexualitás mint testiség: mi minden van a testünkbe írva

1. Az egyén és a társadalom teste

2. Test és identitás

A test mint látszatra tisztán a biológia és természettudományok „objektív”, értéksemleges területére utalt terep és a test, mint történeti – kulturális – társadalmi játszótér. Miért fontos tudni, hogy test valójában nem semleges és a róla szóló tudások mindig az aktuális történeti kor, kulturális kontextus és hatalmi játszmák által meghatározottak? Hogyan kerül előtérbe a test, amikor szexualitásról van szó? Hogyan kínál az emberi test kényelmes, „olcsó”, és ideális reprezentációs terepet adott korok szexualitással kapcsolatos elvárásainak, normáinak közvetítésére?

Kötelező irodalom:

• Norbert Elias: Változások a nő és férfi kapcsolatát illető beállítottságban in A civilizáció folyamata; Gondolat. 2004. (216-237)
• Lafferton Emese: Az ember és a társadalom testéről a modern tudományok tükrében, Replika 28 (1997. december) (39-57)

Ajánlott irodalom

• Laqueur, Thomas: A testet öltött nem; Új Mandátum. 2002.
• Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés. A börtön története; Gondolat. 1990.
• Butler, Judith: Jelentős testek. U.M.K. Budapest. 2005
• Martin, Emily: Medical Metaphors of Women’s Bodies: Menstruation and menopausa in The Woman in the Body. Beacon Press, Boston. 1987. (p 27-53)
• Pitts, Victoria: In the Flesh. The Cultural Politics of Body Modification. Palgrave. New York 2003

5. – 6. óra (10/05): Problémás nem – a biológiai nem „társadalmiasítása”

(10/12)

Nőket és férfiakat általában mint „ellenkező nemek”-et szokás emlegetni. Miért ne lehetnének inkább „szomszédos nem”? Hogyan jött létre, hogyan jön létre a nő és a férfi mint bináris oppozíciók? És hol van, hová lett a közöttük levő számtalan átmenet? Mit tudunk a „harmadik nem”-ről? Ha a biológiai nemet megfosztjuk „magától értetődő, objektíven létező, eleve adott” státusától, akkor ez egyúttal magával rántja a társadalmi nemek rá épülő rendszerét is, s e mozgás révén jóval bonyolultabbá válik a nemi szerepek mátrixa.

Filmvetítés: Thomas Wartmann: Between The Lines: India’s Third Gender

Kötelező irodalom:

• The Primacy of Gender Attribution in S.J.Kessler-W.McKenna (1978) Gender. An Ethnomethodological Approach. The University of Chicago Press: Chicago. (1-20)
• Robert W. Connell: A társadalmi nem elmélete in Tóth László A szex – szociológia és társadalomtörténet; Új Mandátum. 1996 (46-59)

Ajánlott irodalom:

• Cross_Cultural Perspectives on Gender in S.J.Kessler-W.McKenna (1978) Gender. An Ethnomethodological Approach. The University of Chicago Press: Chicago. (21-41)
• E. B. Towle and L. M. Morgan: Romancing the Transgender Native. Rethinking the Use of the „Third Gender” Concept in The Transgender Studies Reader. Ed. by S. Stryker and S. Whittle, 2006, Routledge: New York, London (666-684)

10/26 oktatási szünet

7. óra A gyengébbik nem(ek) – hatalom és erőviszonyok ágyban és ágyon kívül – bontva tárgyaljuk a nő és a férfi órán.

A szűken értelmezett szexualitásunkon túl mi a jelentősége annak, hogy férfinak vagy nőnek szocializálnak bennünket? És hogyan hat azután mindez vissza szerepeinkre a legszemélyesebb magánéletünkben? A „hagyományos” nemi szerepek egyszerre vannak dinamikus változásban és őriznek zárványként olyan elemeket, amik alapvetően meghatározzák nők és férfiak helyét a munkaerőpiacon, a társadalmi hierarchiában és munkamegosztásban. A modern házasság intézménye válságban van, a női (anyai) és férfi (apai) nemi szerepek átértékelődése felszínre hív egy sor olyan konfliktust, ami egyben a hagyományos családmodell újragondolását és alternatíváinak keresését és legitimizációjukat sürgeti.

Kötelező irodalom:

• Robert W. Connell: Gender Politics in Connell: (2002) Gender. Polity Press: Cambridge. (136-151)
• J.R. Gillis: Marginalization of Fatherhood in Western Countries in Childhood 2000, Vol. 7(2): (225-238)

Ajánlott irodalom:

• Elena Zdravomsylova and Anna Temkina: Gendered citizenship in Soviet and Post-Soviet Societies in Nation and Gender in Contemporary Europe. Ed. by V. Tolz and S. Booth. Manchester: Manchester University Press, 2005. (96-113)

9. óra (11/09): „Add a tested, bébi!” – a női szexualitás, mint tabuk rendszere

Milyen sémák mentén konstruálódik ma a nők szexualitása? Beszélhetünk-e női szexualitásról, és ha igen, az mit jelent? Hogyan néz ki ma szexuálisan aktív nőnek lenni? Mit tudunk, mit beszélünk, hogyan beszélünk a női testről? És amiről nem úgy beszélünk: intim betét, menstruáció, szülés, női orgazmus és egyéb „profán” testi ügyek.

És, ahogy ez az egész kezdődött; a női testiség a nyugati kultúrtörténetben, feminista mozgalmak és a női test emancipációja: rövid történeti áttekintés.

Kötelező irodalom:

• Gayle Rubin: Nők forgalomban in: Férfiuralom. Szerk. Hadas M. Bp. Replika kör. 1994
• Robert W. Connell: Gender Politics in Connell: (2002) Gender. Polity Press: Cambridge. (136-151)
• Thomas Laqueur: Freud problémája in Laqueur: A testet öltött nem; Új Mandátum. 2002 (240-249)

Ajánlott irodalom:

• Martin, Emily: Medical Metaphors of Women’s Bodies: Menstruation and menopausa in The Woman in the Body. Beacon Press, Boston. 1987. (p 27-53)
• Neményi Mária: A kötelező heteroszexualitástól a kötelező feminizmusig in Cafe Babel 1994, (11.sz)
• Babarczy Eszter: Szülök. Nappali Ház 1998 2.sz
• Adrienne Rich: Idegen test idegen testben, Nappali ház 1998 2.sz
• Csabai-Erős: Előszó in: Csabai-Erős (szerk) Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és női szexualtás. Új Mandátum, Budapest. 1997. (p 7-23)
• Csabai-Erős: Hiszterizált testek – pszichoanalitikus diskurzusok in Csabai-Erős: Testhatárok és énhatárok: Jószöveg. 2000.  (p 49-93)
• Jordanova, L: Sexual Visions: Images of Gender in Science and Medicine between the Eighteenth and Twentieth Centuries. Harvester Wheatsheaf, 1989.

10. óra (11/16):  Mellszőrzet és pödört bajusz: a tökéletes férfi keresése

Milyen sémák mentén konstruálódik ma a férfiak szexualitása? Beszélhetünk-e férfi szexualitásról, és ha igen, az mit jelent? Beszélhetünk-e emberi normaként kezelt, generikus értelemben vett férfiról vagy a maszkulinitást az univerzális emberi tapasztalat paradigmája helyett sajátos férfitapasztalásként kell vizsgálunk? Macsók és metroszexuálisok, androgünök és queerek, elvált férjek és családapák, avagy hogyan jön létre a férfi.

Kötelező irodalom:

• Harry Brod: Bevezetés: a férfikutatások témái és tézisei in Replika 43-44 (2001. június), (37-55)
• CROME – Men, Masculinities, and Europe in Handbook of Studies on Men and Masculinities. Ed. by M. Kimmel – J. Hearn – R.W. Connell, Sage: Thousand Oaks, CA. 2004 (141-162)

• J.R. Gillis: Marginalization of Fatherhood in Western Countries in Childhood 2000, Vol. 7(2): (225-238)(

Ajánlott irodalom:

• Michael S. Kimmel: A maszkulinitás jelenkori „válsága” történelmi perspektívából in Replika 43-44 (2001. június), (55-75)
• Hadas Miklós: Lovak a csolnakban – Adalékok a modern férfiasság kialakulásának vizsgálatához, Replika 43-44 (2001. június), (85-106)
• Férfitempó; Replika 39 (2000. március) (7-19)

11. óra (11/23): Kötelező heteroszexualitás

Kinek áll jogában ma szexelni? Normától eltérő szexualitások. Szexuális identitás és szexuális orientáció. Szexuális öndefiníciók, szubkultúrák, alternatív szexualitás konstrukciók és uralkodó társadalmi szex-diskurzusok. Melegek, leszbikusok, transzvesztiták, transz-szexuálisok, és mindenki Más. Feminista és melegjogi mozgalmak. Kinek mit jelent az a szó, hogy tolerancia?

Kötelező irodalom:

• Takács Judit: Bevezetés a homoszexualizálás tudományába; Replika 33-34 (1998. december) (203-213) 
• Eszenyi Miklós: „Férfi  a férfival, nő a nővel” – Homoszexualitás a történelemben, a társadalomban és a kultúrában:

1. Homoszexualitás az ókori kultúrákban ( 12-20)

2. A homoszexualitás „feltalálása” (45-54)

3. Homoszexualitás az Európán kívüli „primitív” társadalmakban (66-70)

12. óra (11/30): „We born naked, we porn naked” – a pornó és a szexuális kultúra

Gruppen és szvinger, szado-mazo és piercing, kutyák és óriáskígyók, szilikon mellek és órákig tartó merevedések – a pornó vizuális világa teremtette diskurzusok és azok hatása. Arra, hogy hogyan gondolunk a szexualitásra általában, hogyan gondolunk magunkra, és saját szexuális kapcsolatainkra. És nem utolsó sorban, hogy mit gondolunk arról, hogy a gyerekeink hogyan viszonyuljanak az őket ért szexuális vizuális ingerekhez.

Kötelező irodalom:

• Ian Hunter – David Saunders – Dugald Williamson: A pornográfia területe in Tóth László: A szex – szociológia és társadalomtörténet; Új Mandátum. 1996. (56-94)

+ 1 óra közös terepmunka

Ez az óra a megszokott tanrenden kívül, egy közösen meghatározott időben kerül megtartásra. Ennek az órának az lesz a célja, hogy egy szexuális szubkultúrába tett kirándulás keretében a hallgatóknak lehetőséget adjon a félév során tanultak gyakorlati kipróbálására.