MEGHÍVÓ

A Háttér Társaság a Melegekért tisztelettel meghívja Önt a nemzetközi homofóbiaellenes világnap alkalmából szervezett, sajtótájékoztatóval egybekötött műhelybeszélgetésére.
A rendezvény címe: Szivárványcsaládok: az azonos nemű párok és gyermekeik alkotta családok kérdése a politikai viták és a nemzetközi kötelezettségek tükrében
Időpontja: 2010. május 17. (hétfő) 14:00-17:00
Helyszíne: MTA Szociológiai Kutatóintézet Könyvtárterme 1014 Budapest, Úri utca 49. I. emelet, Titkárság
Az elmúlt évek során Magyarországon is a politikai viták előterébe kerültek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogai, különös tekintettel a házasság és gyermekvállalás kérdésére. A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése, majd az új Polgári Törvénykönyv örökbefogadásra vonatkozó szakaszai kapcsán kialakult viták azonban szinte teljesen figyelmen kívül hagyták a már ma is létező nemzetközi emberi jogi alapelveket. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió keretében elfogadott emberi jogi egyezmények és ajánlások, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság esetjoga számos ponton egyértelmű iránymutatásokkal szolgálhat a magyar jogalkotó számára. A műhelybeszélgetés során arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk a „szivárványcsaládok” magyarországi helyzetét, a nemzetközi alapelvek alapján értékeljük a hazai jogszabályokat és állami gyakorlatokat. A beszélgetés keretében ugyanakkor a nemzetközi emberi jogi alapelveket a szexuális irányultság és nemi identitás szempontjából összegző Yogyakarta alapelvek magyar nyelvű változatának bemutatójára is sor kerül.
A rendezvény a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott, Az LMBT emberek esélyegyenlőségének horizontális politikává tétele c. projekthez kapcsolódik.
RÉSZLETES PROGRAM
14:00-14:15 Bevezető
14:15-14:45 A meleg és leszbikus párok családalapításhoz fűződő joga a nemzetközi emberi jogi alapelvek tükrében
Előadó: Dr. Polgári Eszter, a Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének munkatársa
14:45-16:15 Kerekasztal beszélgetés a meleg családok magyarországi helyzetéről
Meghívottak:
Dr. Polgári Eszter, a Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének munkatársa
Dr. Takács Judit, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének kutatója
Sándor Bea, az Inter Alia Alapítvány munkatársa
16:15-16:30 A Yogyakarta alapelvek magyar változatának bemutatása
Előadó: Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa
16:30-17:00 Kérdések és válaszok
A BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI
DR. POLGÁRI ESZTER
Jogász, a Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének munkatársa. 2001 óta rendszeresen részt vesz Magyarországról szóló emberi jogi jelentések elkészítésében, az EU Alapjogi Ügynöksége szakértői hálózatának magyar tagja. Kutatási területe az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogai területén.
DR. TAKÁCS JUDIT
Szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az ELTE Kisebbségszociológiai Tanszékének óraadó tanára. Szakterülete a családszociológia, kisebbségszociológia, esélyegyenlőség, különös tekintettel az LMBT emberek esélyegyenlőségére. A 2007-ben készült első magyar átfogó LMBT kutatás kutatásvezetője.
SÁNDOR BEA
Esélyegyenlőségi szakértő, az Inter Alia Alapítvány vezetője, korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium LMBT jogokkal foglalkozó esélyegyenlőségi tanácsadója. 2009 folyamán részt vett az Európa Tanács szakértői bizottságának (DH-LGBT) munkájában, amely a Miniszteri Bizottsági által elfogadott, a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti diszkrimináció elleni lépésekről szóló ajánlás tervezetét készítette elő. Jelenleg az Inter Alia Alapítvány LMBT családokkal foglalkozó kutatási projektjén dolgozik.
DOMBOS TAMÁS
Szociológus, a Közép-európai Egyetem Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatója, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa. Szakterülete az esélyegyenlőségi politika, különös tekintettel a nők és a szexuális kisebbségek esélyegyenlőségére.
HÁTTÉRANYAG A MŰHELYBESZÉLGETÉSHEZ
A NEMZETKÖZI HOMOFÓBIAELLENES VILÁGNAPRÓL
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1992. május 17-én távolította el a homoszexualitást a Betegségek nemzetközi osztályozásából, ezzel kifejezésre juttatva, hogy a homoszexualitás nem betegség, hanem az emberi szexualitás egyik természetes (bár számarányát tekintve kevésbé elterjedt) változata. Azóta minden év május 17-én a világ számos országában szerveznek rendezvényeket a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek emberi jogairól, az LMBT embereket érő előítéletek, hátrányos megkülönböztetés és erőszak – a homofóbia ellen. Bár ma már Európa egyetlen országában sem büntetik a homoszexualitást, és egyre több állam törvények szintjén mondja ki a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát és ismeri el az azonos nemű párok alkotta családokat, a világ 93 országában a mai napig büntetik az azonos neműek közti szexuális kapcsolatokat, 7 országban halálbüntetéssel. A nemzetközi homofóbiaellenes világnap egy olyan széleskörű nemzetközi összefogásban megvalósuló programsorozat, amelynek célja, hogy a világ minden országában valamennyi ember szabadon vállalhassa önmagát, senkit se érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert a többségtől eltérő a szexuális irányultsága vagy nemi identitása. A különböző országokban zajló eseményekről a www.idahomophobia.org oldalon olvashat bővebben.
A YOGYAKARTA ALAPELVEKRŐL
A nemzetközi emberi jogi egyezmények döntő többsége nem foglalkozik ugyan nevesítve a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogaival, a legtöbb emberi jogi egyezmény azonban olyan általános diszkriminációellenes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a szexuális irányultság és nemi identitás esetére is alkalmazandóak. Ezen ellentmondás áthidalására 2007 márciusában huszonkilenc emberi jogi szervezet és az ENSZ szakértőinek részvételével Yogyakartában elfogadták a Yogyakarta alapelvek a nemzetközi emberi jogi szabályok alkalmazásáról a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatban c. dokumentumot. A dokumentum huszonkilenc alapelv kapcsán részletesen ismerteti, hogy a nemzetközi emberi jogi egyezmények általános érvényű szabályai alapján az államoknak milyen kötelezettségei és teendői vannak a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés felszámolása területén. A 24. alapelv az LMBT emberek családalapítási jogával foglalkozik, és többek között a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közelítését és az örökbefogadás és mesterséges megtermékenyítés lehetőségének biztosítását írja elő. Az Alapelvekre azóta az ENSZ különböző szervei rendszeresen hivatkoznak, amikor egy adott állam emberi jogi teljesítményét értékelik. E fontos emberi jogi dokumentum mindezidáig magyar nyelven nem volt elérhető, a magyar változat bemutatására a 2010. május 17-i rendezvényen kerül sor. Az Alapelvek teljes szövege elérhető a www.yogyakartaprinciples.org oldalon.
A MELEG CSALÁDOK MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL
A magyar jogszabályok a világon az elsők között, 1996 óta elismerik az azonos neműek közti élettársi kapcsolatot. 2009 júliusa óta az azonos nemű párok anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, amelynek révén a legtöbb házassággal járó jog és kötelezettség az azonos nemű párokat is megilleti. A magyar jog azonban továbbra is tabuként kezeli az LMBT emberek gyermekvállalását: bejegyzett élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, az egyik partner sem fogadhatja örökbe a másik vér szerinti gyermekét, azonos nemű személlyel élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nők számára a mesterséges megtermékenyítés nem engedélyezett. Mindezek ellenére egyre több meleg és leszbikus pár nevel Magyarországon gyermeket: van, aki korábbi párkapcsolatából származó gyermekét neveli együtt azonos nemű partnerével; van, aki az egyéni örökbefogadás lehetőségével él; van, aki a szabályok megkerülésével vagy külföldön vesz részt mesterséges megtermékenyítésben; és vannak olyan esetek is, amikor egy meleg és egy leszbikus pár közösen vállal gyermeket. Az elavult magyar jogszabályok az ilyen „szivárványcsaládok” létezését figyelmen kívül hagyják, ezzel nemcsak az azonos nemű párok, de az ilyen családokban nevelkedő gyermekek érdekei is súlyosan sérülnek.
A HÁTTÉR TÁRSASÁGRÓL
A Háttér Társaság a Melegekért Magyarország legrégibb, jelenleg is működő LMBT civil szervezete. Tevékenysége három program köré épül: a Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat 1996. februárja óta a hét minden napján fogadja telefonon az LMBT emberek és családjaik kérdéseit, problémáit; a Háttér Meleg Jogsegély Szolgálat ingyenes jogi segítséget nyújt az LMBT emberek jogi természetű problémáira (munkahelyi diszkrimináció, erőszakos támadások, stb.); a HIV/AIDS Megelőzési Program keretében non-stop HIV-vonalat tartunk fenn, felvilágosító kiadványokat publikálunk, óvszer-automatákat működtetünk és kutatásokban veszünk részt. Emellett részt veszünk az LMBT emberekről szóló jogszabályok (egyenlő bánásmód, bejegyzett élettársi kapcsolat, gyűlölet-bűncselekmény) előkészítésében és véleményezésében; kutatásokat folytatunk az LMBT emberek társadalmi helyzetéről; az újságírók és nyilvánosság számára is nyitva álló archívumot tartunk fenn; valamint részt veszünk az évenként megrendezett LMBT Kulturális és Filmfesztivál szervezésében. A Háttér Társaság 1996 óta aktív tagja az ILGA-Europe európai LMBT ernyőszervezetnek; alapító tagja a tavaly megalakult Magyar LMBT Szövetségnek, és aktív szerepet vállal a Civil AIDS Fórum és a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének munkájában. Az Egyesület honlapja a www.hatter.hu címen érhető el.
A PROJEKTRŐL
A rendezvényre a Háttér Társaság a Melegekért egyesület Az LMBT emberek esélyegyenlőségének horizontális politikává tétele című, 2010 decemberéig tartó projektjének keretében kerül sor. A projekt során olyan szaktudások és gyakorlati ismeretek összegyűjtésére, rendszerezésére és megismertetésére vállalkozunk, amelyek lehetővé teszik az LMBT emberek szempontjaira érzékeny jogszabályalkotás, állami programok és közszolgáltatások elterjedését.