NLC hetigyors | 2011. június
„Létezik egy módszer, melynek segítségével megítélhetjük egy szexuális együttlét minőségét. A vén erotomán szerint, akitől tanultam, pontosan abban a pillanatban kell alkalmazni, amikor az együttlét kezd a legintenzívebb lenni. „Ha most képes lennél bármi mást tenni, tedd azt…”. Ha szex közben képes vagy akárcsak gondolni is arra, hogy valami mást csinálsz, akkor ott valami nagyon nem működik.” Valerie Tasso
Valerie Tasso elég szigorú a kérdésben, mégis hajlok arra, hogy azt gondoljam, igaza van. És még azt is mondanám, hogy nem is csak a szexuális együttlétekre igaz ez az állítás. Hány olyan helyzet van az életünkben, amikor csak félszívvel, fél-figyelemmel, más dolgokon gondolkozva vagyunk jelen? Több anyától is hallottam azt, amivel én is gyakran szembesülök, hogy amíg a gyerekem az apukájával ha együtt van, akkor ők százszázalékosan figyelnek egymásra: játszanak, videóznak, bármi. Én meg közben mindig csinálok valami mást is, gyorsan beteszem a mosást, összeütöm a vacsorát. Talán ez a multifunkciós női szereppel van összefüggésben, vagy talán azért, mert olyan világot élünk, ahol több mindent csinálunk, tervezünk, mint ami valóban belefér az időnkbe? Nem tudom.
Szex fantáziák
Hogy szeretkezés közben milyen gondolatok jönnek-mennek a fejünkben, több kérdést is felvet. Milyen típusú gondolatokról is van szó? A napi teendőimen gondolkodom vagy azon, hogy most ez a szex milyen lenne valaki mással? Szexuális fantáziák úsznak be, vagy a témába egyáltalán nem vágó, oda nem illőségek? A szexuális fantáziákat példának okáért én nem is sorolnám a máson gondolkodás tárgykörébe. Szerintem azok teljes értékű részei az együttlétnek. Sok nő és férfi van zavarban attól a tudattól, hogy akkor most ez hűtlenségnek minősül-e, vagy hogy nem elég jó a szex, és a fantáziára a vágyfokozás miatt van szükség. A szexuális fantázia pedig időtlen idők óta része az emberi szexualitásnak, a vágy mechanizmusának, nincs is vele semmi baj. Egyáltalán nem számít megcsalásnak, ha valakinek egy csoportszex képei úsznak be egy romantikus összebújásban; a fantáziát ilyenformán tekinthetjük ártatlan szexjátéknak. Jó esetben semmi valós fenyegető veszélye nincs se a partnerünkre, se a kapcsolatra. Ha a felek még meg is tudják ezeket a gondolatokat osztani egymással, akkor az be is épülhet a kettejük közös erotikus-intim játékterébe.
Halló, itt vagy még?
Kissé más azonban a leányzó fekvése ha az ágyban, egymás érintésnyi közelségében azt éljük meg, hogy elkódorogtam, vagy, hogy elvesztettem a másikat. Nemrég mesélte egy férfiismerősöm, hogy ő kifejezetten érzi, amikor szeretkezés közben a kedvese hirtelen valami másra gondol; azt mondja, partnere mintha fizikailag is „kicsúszna” a helyzetből. Hogy ennek milyen okai vannak? A hétköznapi realitásokat tekintve egyáltalán nem is mindig egyszerű elengedni az egész nap zakatolását. Van akinek még órákig otthon is a napi tennivalók, feladatok, a másnap, az élet egyéb gondolkodnivalói nyüzsögnek a fejében. És ezeket nem mindig tudjuk egy legyintéssel elhallgattatni. Azt hiszem, hogy a figyelemnek, a kikapcsolásnak ezt a képességét – már csak a magunk nyugalma érdekében is – érdemes valahogy megtanulni. Mindeközben a másikat paradox módon úgy is lehet veszíteni, hogy nagyon is jelen vagyunk. Baromira koncentrálunk a szex fizikai részleteire, a saját vagy a másik orgazmusára, és közben a másik személye észrevétlen valahol egészen máshol kószál. Ha a Valerie Tasso „féle” igazán minőségi szexet vágyjuk, ahhoz valóban igen kifinomult figyelmi állapotra van szükség. Egyrészt képesnek kell lennünk egyfajta olyan jelenlétet elérni, ahová nem engedjük be az oda nem való gondolatokat, másrészt meg kell próbálnunk nem elveszni a részletekben, hanem valahogy a másik teljes személyére, érzelmeire, verbális és nem verbális üzeneteire figyelni. És persze mindenközben nem árt, ha még élvezzük is ezt az egész nagyon bonyolultnak látszó dolgot.
Nem gondolom, hogy a minőségi szexnek ez az egyetlen járható útja, mindenki válasszon ízlése szerint. Magamon azonban észrevettem, hogy akkor tudom igazán jól érezni magam abban amit csinálok, legyen az egy jó könyv, vagy egy szeretkezés, hogyha el tudom engedni a nem oda való gondolataimat, ha minden porcikámmal jelen vagyok.