Meglepetés magazin – szexrovat | 2011. október

Párommal három éve élünk együtt, tavaly született a kislányunk. A kapcsolatunk elején nyilvánvaló volt, hogy nem a szexparkett ördöge. Ha végre elérem, hogy beszélgessünk, azt vágja hozzám, mintha vallatáson lenne. Rákérdeztem, hogy mennyi együttlét lenne ideális. Heti 1 volt a válasz. A gyerek mellett ezzel be is érném. De hol vagyunk ettől? A szülésem óta már semmi. Azt mondja, azért, mert nem gondolta, hogy a terhességgel meghízom. Ezért nem tud vonzó nőként kezelni többé. Szeret, de neki mindig sovány barátnői voltak, és úgy látja, semmit nem teszek a fogyásért. A szoptatást most hagytam abba, próbáltam kevesebbet enni, de nem mentek le a kilók. Kimentem a Margit-szigetre futni, azt hittem meghalok. Segített volna a szeretete, a szerelme, de nem kaptam meg. Bosszant, méltánytalannak tartom és érzem, hogy a szerelmem kialszik. Nem vagyok boldog. Nem tudom, hogyan tovább. Fel lehet a kihűlt húsos fazekat melegíteni? Anikó

Kedves Anikó. A teljes tisztánlátáshoz ismernem kellene a párja történetét is, hogy kiderüljön, miért működik ennyire másképpen a kapcsolatukban a másik elfogadása. Nem vagyok könnyű helyzetben, mert egyik oldalon azt mondanám, hogy a szexben a kapcsolat elején megjelenő aszinkron már akkor olyan jel lehetett, amire érdemes lett volna akkor és ott – de mindenképpen egy közös gyerek vállalása előtt – kölcsönösen megnyugtató megoldást találni. De azt is tudom, hogy a szerelem, a remény sokszor hiteti velünk, hogy a dolgok megváltozhatnak. Most sajnos egy kisbabával már jóval nehezebb ezt megoldani. Mindezek ellenére én biztos – már csak a gyermekem boldogsága miatt is – kezdeményeznék egy kapcsolati nagytakarítást. Talán még mindig nem késő: derüljön ki, hogy most, ebben az életszakaszban mit éreznek egymás iránt, hogyan élik meg ezt a kapcsolatot, van-e szerelmes párként közös jövőjük. Meg kellene próbálniuk mindezt nyíltan, kendőzetlenül, játszmák és mellébeszélés nélkül tenni. Hogy legyen mire alapozva dönteni: egy kapcsolatterápia, a lehetséges kompromisszumok, vagy a válás irányába mozdulnak. Ennyivel tartoznak egymásnak és a babájuknak is.